2023.06.21.

A Covid-oltások beinjekciózása után SARS-CoV-2 tüskefehérjék keringenek a véráramban, és eljutnak különféle szervekhez, amint az már ismert. Kutatók most arra kerestek választ, hogy az egerek vérébe injekciózott tüskefehérjék milyen szövetekben halmozódnak fel. Ezenkívül megvizsgálták a tüskefehérje eloszlását elhunyt személyektől származó boncolási mintákban és a Covid-fertőzések hatását a ​fehérjeexpresszióra elhunytak koponyaszöveteiben, tömegspektrometriás módszerrel. 

A németországi és dániai kutatók nemrég megjelent tanulmányának címe: SARS-CoV-2 Spike Protein Accumulation in the Skull-Meninges-Brain Axis: Potential Implications for Long-Term Neurological Complications in post-COVID-19 („​SARS-CoV-2 tüskefehérje-felhalmozódás a koponya-agyhártya-agy tengelyen: lehetséges következmények a hosszú távú neurológiai szövődményekre a poszt-COVID-19-ben”). Szenzációs videók is letölthetők. 

A kutatók fluoreszcens festékkel megjelölték a tüskefehérje S1 alegységét, majd a fehérjéket intravénásan beadták egereknek, és hagyták keringeni a vérben 30 percig. A vér eltávolítása, perfúzió, szövetelőkészítés, optikai átlátszósági tisztítás után fénylemez-mikroszkópiával képeket készítettek az egerekről. A legtöbb szervben kimutatható volt az S1 fehérje, beleértve a májat, a beleket,a szívet, a lépet, a hasnyálmirigyet (1. videó), a petefészek és a here működő szöveteit (2. videó), a vesét, a tüdőt (3. videó), az agyat, a gerincvelőt (3. és 5. videó),a koponyacsontvelőt az agyhártyával összekötő csatornákat (4. videó).

Megvizsgálták a tüskefehérje eloszlását Covid-19 fertőzésben elhunyt betegek koponyaszöveteiben. Tüskefehérjét találtak a koponyacsontvelőben, a koponya-agyhártya csatornákban, az agyhártyában (6., 7., 8. és 9. videó) és az agykéregben. ​A kontrollszemélyektől származó mintákban nem volt tüskefehérje. A betegek tüdejében is kimutattak tüskefehérjét. 

Covid-19 fertőzésben elhunyt személyek és a beinjekciózott egerek koponyacsontvelő-, agyhártya- és agymintáiban a fehérjék vizsgálatánál különböző elváltozásokat észleltek. Az embereknél ​felszaporodtak a gyulladáskeltő fehérjék és mikrovérzések voltak az agyszövetben. Az egereknél megvizsgálták a plazma citokinszintjét három nappal az S1 fehérjék beadása után, és fokozott gyulladást találtak.

A kutatók S1 fehérjéket injekcióztak közvetlenül egerek koponyacsontvelőibe is, amelyek sejthalált és neuronális károsodást okoztak az agyban. A fehérjék 30 perccel a koponyába történő mikroinjekciózás után elérték az agyhártyát és az agyszövetet.

A kutatók azt is meg akarták vizsgálni, hogy a tüskefehérje megmarad-e az emberi koponyacsontvelőben hosszú idővel a fertőzés után. Németországban állítólag a lakosság 46%-a átesett Covid-on. 34 olyan személy koponyamintájában, aki 2021-ben és 2022-ben nem Covid-19 miatt halt meg, 10-nél azonosították a fehérjét. Így a korábban potenciálisan Covid-ban megbetegedett emberek körülbelül 29%-a lehet érintett.

A tanulmány rövid összefoglalója:

A súlyos akut légzőszervi szindróma 2. típusú koronavírusa (SARS-CoV-2) által okozott 2019. évi koronavírus-betegséget (COVID-19) ​főként számos neurológiai tünettel hozták összefüggésbe, beleértve az agyi ködöt és az agyszövet egy részének elhalását, ami aggodalomra ad okot a vírus központi idegrendszerre gyakorolt akut és potenciálisan krónikus hatásai miatt. 

Ebben a tanulmányban egérmodelleket és emberek halál után kivett szöveteit használtunk fel a SARS-CoV-2 tüskefehérjék jelenlétének és eloszlásának vizsgálatára a koponya-agyhártya-agy tengely mentén.

Eredményeink kimutatták a tüskefehérje felhalmozódását a koponyacsontvelőben, az agyhártyában és az agy működő szöveteiben. ​Tüskefehérje befecskendezése önmagában sejthalált okozott az agyban, ami az agyszövetre gyakorolt közvetlen hatásra utal. Továbbá megfigyeltük a tüskefehérje jelenlétét az elhunytak koponyájában jóval a COVID-19 fertőzés után is, ami arra utal, hogy a tüske fennmaradása hozzájárulhat a hosszú távú neurológiai tünetekhez. ​A tüskefehérje a neutrofilokkal kapcsolatos útvonalakkal volt kapcsolatban és a PI3K-AKT, valamint a komplement és a véralvadási útvonalban részt vevő fehérjék diszregulációjával.

Eredményeink összességében arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 tüskefehérje áramlása a központi idegrendszer határairól az agy működő szöveteibe és az azonosított, eltérően szabályozott útvonalak betekintést nyújthatnak a SARS-CoV-2 azonnali és hosszú távú következményei mögött meghúzódó mechanizmusokba, valamint diagnosztikai és terápiás lehetőségek​et ​kínálnak.