2025.01.29.

Covid-19 mRNS oltásokkal egereken végzett újabb kísérletek kimutatták, hogy a tüskefehérje mRNS-t hordozó lipid nanorészecskék eljutnak a főbb létfontosságú szervekbe, köztük a szívbe is.

Mivel a természetes mRNS könnyen lebomlik, ezért a molekulákat lipid nanorészecskékbe csomagolják.
A beinjekciózott és mérgező lipid nanorszecskékbe csomagolt több milliárd RNS a véráramon keresztül minden szervbe eljut, nőknél nagy arányban a petefészekbe. A csomagok bejutnak a sejtekbe, és ott felszabadul a rakományuk. A „recept​” alapján a sejtek elkezdik termelni a tüskefehérjéket, majd az immunrendszer sejtjei elpusztítják ezeket az idegen fehérjéket termelő sejteket. 

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy egerek vérébe fecskendezett, fluoreszcens festékkel megjelölt tüskefehérjék már 30 perc után eljutnak a májba, a belekbe, a szívbe, a lépbe, a hasnyálmirigybe, a petefészekbe. a herébe, a vesébe, a tüdőbe, az agyba, a gerincvelőbe, a legtöbb szervbe.

A Nanocarrier imaging at single-cell resolution across entire mouse bodies with deep learning című új tanulmány most azt mutatta ki, hogy az mRNS Covid-oltásokban használt lipid nanorészecskék az egész szervezetben eloszlanak. 

A szerzők megállapították, hogy nem létezik megfelelő módszer annak nyomon követésére, hová kerülnek a nanohordozók a szervezetben, különösen ​alacsony dózisok, például oltások esetén. Ezért kifejlesztették a „Single Cell Precision Nanocarrier Identification” nevű új módszert, amely lehetővé teszi fluoreszcensen megjelölt nanohordozók​ szervezetben való eloszlásának feltérképezését és számszerűsítését egysejtes felbontással, akár 0,0005 mg/kg alacsony dózis esetén is. A módszer fő korlátja, hogy élő ​szervezetek esetén nem alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy még mindig nincs lehetőség hatékonyan nyomonkövetni a nanorészecskék eloszlását élő emberekben.

Ezek az új vizsgálatok kimutatták, hogy egerekbe injekciózva, a Covid-19 tüskefehérje mRNS-t szállító lipid nanorészecskék még rendkívül alacsony dózis esetén is eljutnak olyan létfontosságú szervekbe, mint a szív, a máj, a lép, a tüdő és a vese, és a szívben olyan változásokhoz vezetnek, amelyek magyarázatot adhatnak az mRNS-oltások után jelentett szívizom- és szívburokgyulladás esetekre.

„Kimutattuk, hogy az izomba adott, SARS-CoV-2 tüskefehérje mRNS-t hordozó lipid nanorészecskék elérik a szív szöveteit, és proteom-változásokhoz vezetnek, ami immunaktivációra és érkárosodásra utal.”

„​A lipid nanorészecskék tüskefehérje mRNS bejuttatását követően az immun- és érrendszeri fehérjék expressziójának változását találtuk a szív szöveteiben, ami összhangban áll a szívizomgyulladásról és a szívburokgyulladásról szóló jelentésekkel az mRNS-oltást kapott egyének egy részében.”